Hol jártál báránykám?

Teljesen igyenes programmal készült, ki lehet menteni pdf-ben, audioban is. Jelen esetben a pdf-ből konvertáltam ezt a kotta-képet, rákkatintva megnézhető nagyobb méretben..

A program letölthető

innen.

„Lebarnulás” napfény nélkül

      Az Ön szervezete negatívan fogadja a hosszabb ideig tartó napozást, Ön mégis szeretne lebarnulni. Vajon lehetséges lesz? Igen, de csak abban az esetben, ha előre gondoskodunk arról, hogy júniusban, amikor a fiatal dió megjelenik, zöld héját eltegyük. Ebből olyan főzet készíthető, amely megbarnítja a bőrt s nagyon szép rezes-aranyos árnyalatot kölcsönöz neki. Attól függően, hogy a főzet gyengébb vagy töményebb lesz, az árnyalat világosabb vagy sötétebb lehet. Ahhoz, hogy a barnaság egyenletes árnyalatú legyen, arcbőrünket egy vattadarabbal tamponáljuk, hogy a főzet egyenletesen oszoljon el a bőr felületén.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

A zsíros arcbőr

Az arcbőr ápolása

      A tavasz első napjaitól kezdve késő őszig a természet laboratóriumai számtalan olyan terméket bocsátanak rendelkezésünkre - zöldséget, gyümölcsöt, virágot -, amiből egészségünk is, szépségünk is sokat nyerhet. Csak tudnunk kell, hogy milyen célra és miként használjuk fel.

      Ahhoz, kiválaszthassuk azt, amire szükségünk van, előbb meg kell ismernünk saját magunkat. Először is, mindenki állapítsa meg, hogy milyen az arcbőre. E célból helyezzünk homlokunkra, arcunkra, orrunkra és állunkra vékony papírból kivágott négyzeteket. Ezután ellenfényben vizsgáljuk meg mindenik papírlemezkét. Így, ezzel a vizsgálattal megállapíthatjuk, hogy arcbőrünk melyik része száraz, melyik zsíros, s majd ennek megfelelően alkalmazhatjuk a kezelést.

A zsíros arcbőr

      Foglalkozzunk előbb a zsíros arcbőrrel, amelynek egyetlen - tagadhatatlanul jelentős - előnye van: az, hogy nehezebben ráncosodik, ellenben számtalan látható és nem esztétikus hátránya van. A zsírós bőrű személyek tevékenyebb izzadságmirigyei több faggyút termelnek, amely a szennyeződésekkel érintkezve oxidálódik. A pórusok fokozatosan kitágulnak, a bőr érdessé és a narancshéjhoz hasonlóvá válik s gyakorta megjelennek rajta a „fekete pettyek”. Idővel az arcbőr szürkéssárgára színeződik, piszkosnak tűnik, akármilyen jól meg is mossuk.

      Ezért, az arcbőr tisztítása bármilyen arcbőr esetében elemi egészségügyi követelmény, a zsíros arcbőr esetében elengedhetetlen szükséglet. Ezt minden nap, reggel, este, gondosan kell végezni, de különösen fontos este, amikor a bőr tele van szennyeződésekkel.

      Tehát mielőtt elhatároznánk, miként szépítsük meg az arcunkat, előbb meg kell tanulnunk, hogyan tisztítsuk meg. Megjegyezzük, hogy az ilyen arcbőrre ajánlott kezelés érvényes a vegyes arcbőrű személyek zsíros részeire is.

      A zsíros bőr tisztításának ősidők óta ismert s nagyon elterjedt módja az uborkatejjel való lemosás. Egyébként – ismerve rendkívüli tápértékét – az uborka számos készítmény összetételében megtalálható, függetlenül attól, hogy milyen típusú arcbőrről van szó.

      A zsíros arcbőrön maradéktalanul segít az uborkalé. Érett uborkából kerek szeleteket vágunk, s ezekkel könnyedén megmasszírozzuk arcunkat úgy, hogy a lé beívódjék a bőrünkbe. Egy óra múlva arcunkat alaposan lemossuk vízzel, vagy egy rózsavízbe mártott vattatamponnal eltöröljük.

      Hogy egész évben használhassunk hasonlóan aktív terméket, idejében készítsünk uborkalevet, amely – ha helyesen tároljuk – éppen olyan kedvezően hat a zsírós bőrre, mint a friss lé. E célból vegyünk néhány nagy, jól érett uborkát, hámozzuk le a héját, vágjuk darabokra és őröljük le egy húsőrlő gépen (ez volt 1968-ban!!!) Az így nyert levet tüllvásznon, majd szűrőpapíron is átszűrjük. A hosszabb tartósítás érdekében 1 liter uborkaléhez 200-400 ml szeszt adunk (a szeszt aszerint adagoljuk, hogy mennyire zsíros az arcbőrünk). A levet száraz, hűvös helyen, jól lezárt üvegekben tároljuk. Ez bármilyen arcbőr tisztítására felhasználható, azzal a megkötéssel, hogy ha az arcbőr száraz, utána mindjárt be kell kenni valamilyen zsíros krémmel.

      A zsíros arcbőrnek való az uborkatej is, amelyet a következőképpen készítünk: néhány jól megérett uborkát hosszában kettévágunk, belét kiskanállal kiszedjük és egy üvegbe tesszük. Külön felverjük két friss tojás fehérjét és beletöltünk egy pohár desztillált vizet. Ezt a keveréket betöltjük az üvegbe és hozzáadunk egy fél pohár 90 fokos szeszt. Így hagyjuk állni 3 napig, majd átszűrjük tüllvásznon, s újra üvegbe töltjük. Használat előtt az üveget felrázzuk, ha pedig az uborkatej nagyon besűrűsödne, adjunk hozzá rózsavizet.

      Akii jól bírja a földiepret, használatát kibővítheti azzal, hogy epertejet készít. Erre a célra szükséges egy fél kg eper, amit kicsavarunk s egy tüllvásznon átszűrünk; az így nyert léhez hozzáadunk 250 g friss tejet, 3 g boraxot és néhány csepp kölnivizet. Lehetőleg csak egy napi szükségletre készítsük el, hogy minél frissebb állapotban használjuk fel. Ha mégis hosszabb ideig akarnánk használni, adjunk hozzá egy kanálnyi olyan 90 fokos szeszből készült oldatot, amiben 100 g szeszre számítva 1 g szalicilsavas nátriumot oldottunk fel.

      Miután a zsíros arcbőrt megtisztítottuk, megfelelő ápolásra lesz szüksége azzal a céllal, hogy az izzadságképződés csökkenjen, és az arcbőr minél jobban megközelítse a normálist. Ezt bizonyos összehúzó anyagok vagy készítmények révén lehet elérni.

      A zsíros arcbőr ápolására elsősorban a paradicsom ajánlható savtartalma miatt. E célra való felhasználása a lehető legegyszerűbb: egy jól beérett, friss paradicsomot kettévágunk, és ezzel mossuk le arcunkat. Miután a paradicsomlé rászáradt, bő vizzel lemossuk.

      Ugyanilyen kedvező eredménnyel használható a mezei kakukkfű főzet: egy fél liter vízben megfőzünk 20 g kakukkfüvet (Thymus), a főzetet átszűrjük és naponta – rendszerint eset – megtisztítjuk vele az arcbőrünket.

      Ugyancsak a zsíros arcbőr ápolására használjuk a növényekből előállított toalett-ecetet is. Készítéséhez szükségünk van 20 g apróra vágott zsályalevélre, 10 g csengőfűlevélre, 10 g rozmaringra és 10 g édesköménymagra. A növényeket helyezzük egy porcelán vagy kerámia edénybe – sohase használjunk erre a célra fémedényt! – és töltsünk rá 50 g szeszt, majd nyomkodjuk meg jól. Ezt követően 24 óra múlva adjunk hozzá 400 g borecetet. Hagyjuk ázni még 24 óráig, utána adjunk hozzá néhány cseppet kedven kölnivizünkből, 100 g szeszt. Végül öntsünk rá 450 g rózsavizet. Szűrjük át tüllvásznon, jól kicsavarva a keveréket. Az így készített toalett-ecetet üvegbe töltjük, és jól lezárjuk.

      Nagyon kedvező eredménnyel használható a zsírós arcbőr kezelésében az acatgyökér nagyon tömény főzete. E célra felhasználható az a nagyon erősen összehúzó folyadék is, amit már említettünk: egy fél liter vízben megfőzünk 20 g kakukkfüvet (Thymus).

      Ami a gyümölcsöket illeti, ezek közül nagyon sokfélét használunk a kozmetikában, főként a zsírós arcbőr ápolására, mert ezek összehúzó és élénkítő hatásúak. Nyár elején egy földieper vagy szamóca, később egy kajszibarack, egy jól megérett szilva vagy őszibarack kettéhasítva, az előzőleg megtisztított arcbőrön átsimítva egész nyáron át egyszerű és kényelmes kezelést biztosít, ami feltétlenül hozzájárul a zsírós, szőrtüszőgyulladásra hajlamos arcbőr javításához.

      Bár arcunkat a gyümölcs húsával töröljük át, azért használat előtt a gyümölcsöt jól meg kell mosni. A héjon levő szennyeződések ugyanis könnyen rákerülhetnek és elkenődhetnek az arcon a lével együtt, ami azután ingerelheti a bőrt, sőt – ha pattanás vagy nyitott pórus van az arcon – meg is fertőzheti. Vigyázzunk arra is, hogy a gyümölcslé ne jusson a fülünkbe, mert nehéz onnan eltávolítani.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

Ha valaki mégis fehérebb arcbőrre vágyik...

      Bár elvileg majd minden nő le akar sülni nyáron, van reá eset, hogy ki akarjuk fehéríteni arcbőrünket, akár, mert egyenlőtlenül sültünk (barnultunk) le, akár mert az erős napfénytől olyan színárnyalatot kapott a bőrünk, amely nem előnyös számunkra.

      E célra egy régi, de hatékony eljárást ajánlunk. Veszünk egy éretlen szőlőgerezdet, kicsavarjuk a levét, átszűrjük, és este betamponáljuk a bőr megfelelő részét. Ha gyorsan akarjuk kifehéríteni az epidermiszt, az éretlen szőlőt behintjük timsóval, becsavarjuk egy ív fehér papírba és meleg hamuban tartjuk mindaddig, amíg a szemek megpuhulnak. Ezután a szőlőt tüllvásznon átpréseljük, és az így nyert szűrlettel bekenjük magunkat. A kezelést három egymás utáni estén megismételjük, vigyázva, hogy reggel, a reászáradt folyadék eltávolítása után a bőrt jól bekenjük egy zsíros krémmel, mert ez a folyadék rendkívül összehúzó hatású. Akinek a bőre érzékeny vagy száraz, kerülje a hasonló szerek használatát.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

Az arcbőrrel kapcsolatos kellemetlenségek

Tetőtől talpig szép...

      A természet olykor bőkezűbb, és egyesek arcát harmonikusabb vonásokkal, testét szoborszerű vonalakkal ruházza fel. De még ebben az esetben is tökéletesíteni kell a szépséget értelemmel, és tartósítani, hogy az évek ne csonkítsák meg. Ha pedig máskor a természet kevésbé volt kegyes, ez se fegyverezzen le. Ellenkezőleg: meg kell tanulnunk gondos ápolással helyettesíteni azt, ami hiányzik. A jól ápolt nő vonzóbb és a társadalomban is jobban megbecsülik, mint azt, aki szép ugyan, de elhanyagolja külsejét. Lényegében saját magunk gondozása egyúttal udvariassági gesztus is, tiszteletadás embertársaink irányában, azt bizonyítva: nem engedjük meg magunknak, hogy akárhogyan jelenjünk meg közöttük.

      Amint láttuk, az évszázadok folyamán a nők egész kozmetikai fegyvertárat teremtettek, hogy szépségüket megőrizzék és tökéletesítsék. A számos eljárás közül, amelyek sok asszony-nemzedék becsülését nyerték el, olvasóink részére azokat ismertetjük, amelyek teljes egészükben vagy részben azoknak a kozmetikai szereknek a jótékony hatására vannak alapozva, amelyeket rügyekből és gyümölcsökből, levelekből és virágokból vagy zöldségfélékből állítanak elő.

      Ezek mindnyájunk rendelkezésére állanak, nem költségesek, s legtöbbjüket alkalmazni is könnyű.

Az arcbőr

„A paraj és a póréhagyma megszépíti az arcot.”

(Francia közmondás)

      Nem kétséges, hogy az arc - mint egyébként az egész test - fiatalságát a vonalak és körvonalak határozottsága, biztonsága adja meg. Tehát ne szalasszuk el a fülünk mellett a folyóiratok, napilapok vagy könyvek biztatásait, hogy naponta tornásszunk és járkáljunk. Számunkra azonban elsősorban az arcbőr kérdése vár megoldásra, amelyet a költők megénekeltek, a festők leheletfinom árnyalatokban igyekeztek halhatatlanná tenni, mégis - valljuk be – sok kellemetlenséget okoz.

      „A bőr az emberi gépezet biztonsági szelepe” - állapította meg Marie Curie. Bármilyen kozmetikai kezelés előtt - a testnek külső ápolása és szépítése különleges szerek segítségével - a súlypontot az egészségre kell helyeznünk. Az arcbőr híven tükrözi az egész szervezet egészségi állapotát. Valószínűleg minden olvasónk tudja, hogy milyen megrögzött ellensége az arcbőr szépségének a székrekedés. A bélcsatornában késlekedő, az emésztés maradékaiból felszabaduló toxinok a vérbe jutnak. Ezek idézik elő a bőr megbetegedéseinek a zömét, mert lehetetlenné teszik a vér számára, hogy tisztító tevékenységét végrehajtsa.

      A székrekedést éppen ezért következetesen meg kell előzni:
       - igyunk minden reggel egy pohár hideg vizet;

      - részesítsük előnyben az egységes kenyér fogyasztását;

      - fogyasszunk friss zöldséget, nyerskosztot;

      - desszertként együnk nyers gyümölcsöt kevés mézzel s amikor csak lehet, sárgadinnyét;

      - ne feledkezzünk meg a joghurtról.

Az arcbőrrel kapcsolatos kellemetlenségek

      Irritációk esetén, amikor az arcbőr gyakran kipirosodik és vérbő, mosakodjunk olyan esővízzel, amelyben néhány órán keresztül búzakorpával telt zacskót áztattunk.

      Kiválóan beválik e célra a kamillatea is, amit úgy készítünk, hogy 50 g székfűvirágot 0,4 liter vizzel forrázunk.

      Székfűvirág helyett eredményesen használhatjuk a petrezselyemzöldet is. B célra áztassunk egy kötés petrezselyemzöldet kb. 0,5 liter hideg vízben 24 óráig. Szűrjük le, s a szűrletet borogatásként használjuk. Ha a bőr irritációját viszketegség kíséri, hasonlóan egyszerű orvossága van: egy jó maréknyi kaporlevelet főzzünk meg egy liter vízben. Szűrjük le a levet, s miután lehűtöttük, mosakodjunk meg vele.

      A szeplők előtűnését megakadályozhatjuk - a bőr különösen az áprilisi napfénytől érzékenyebb erre a jelenségre -, ha minden este megmosakszunk bodzavirág forrázattal, amit hagyunk arcunkon megszáradni. Ugyanilyen eredményesen használhatjuk azt a vizet, amiben néhány percig árpakását főztünk. Szűrjük le a főzővizet, cseppentsünk bele néhány csepp kölnivizet s naponta kétszer mossuk le arcunkat ezzel a vízzel, reggel és este, miután letöröltük arcunkról a kendőzőszereket.

      Más szer a frissen főzött lóbab, amit előzőleg megzúztunk és vékony rétegben a szeplőfoltokra helyezünk. Ez kitűnően beválik.

      Ne feledjük, hogy a szeplők ellen a citrom is alkalmazható bármilyen formában.

      A szőlő tavasszal felbecsülhetetlen ajándékkal kedveskedik: a szőlő metszésekor keletkező nedvvel. Ezzel a folyadékkal lemosva arcunkat, elkerülhetjük a szeplő rozsdás pettyeit. Természetesen más eszközök is vannak, amelyeknek a segítségével arcbőrünket megóvhatjuk a tavaszi napsugár támadásával szemben. A szeplő ellen eredményesen alkalmazhatunk egy olyan arcvizet, amely 0,5 liter esővízből, 5 g levendula-vízből és 22,5 g ammóniából áll.

      Akinek elég ideje van, készíthet egy speciális szeplőtelenítő folyadékot a következőkből: 600 g rózsavíz, 50 g narancsvirág, 300 g glicerin, 50 g szesz és 5 g kaolin.

      Mivel ennek a kozmetikai terméknek az összetételében szerepel a rózsavíz is, amellyel gyakran találkozunk, tanuljuk meg elkészítési módját: mozsárban zúzzunk össze 500 g friss rózsaszirmot, erre öntsünk 2 pohár forró vizet. Egy nap múlva szűrjük át, és adjunk hozzá 50 g szeszt és 2 g cinkszulfátot.

      Az ammóniával kevert rózsavizet a fekete pontok eltüntetésére is felhasználhatjuk. Egy gyufaszállal cseppentsünk egy-egy cseppecskét a fekete pontokra. Ugyanezen célból az arcot tisztítsuk meg egy kozmetikai púderrel, amelyet a ,,házi laboratóriumunkban” is elkészíthetünk: 20 g mandulaliszt, 20 g búzaliszt, 10 g finom máléliszt és 5 g borax keverékéből.

      A szőrtüszőgyulladást - amely annyi kellemetlenséget okoz - elsősorban sok zöldséget tartalmazó táplálkozással szüntethetjük meg; a zöldségek közül főként a salátát, a murkot (vagyis a sárgarépát) és a retket lehet ajánlani. Arcápolásra használjunk olyan arcvizet, amely 200 g rózsavízből és 200 g kámforszeszből áll. Minden este, miután letisztítottuk arcunkat, töröljük végig ebbe a folyadékba mártott vattával. Ha igen erősnek érezzük s nem viseljük el, mártsuk a vattát előbb vízbe.

      A kitágult pórusú bőrre nagyon jó hatású a kaporvíz. Úgy állítjuk elő, hogy 20 g friss kaprot egy liter esővízben főzünk fél óráig. Miután a főzetet jól átszűrtük, adjunk hozzá 50 g glicerint. Már néhány napi használat után meggyőződhetünk összehúzó hatásáról: a pórusok bezárulnak és az arcbőr fénytelenné válik. Vigyázzunk azonban egy apróságra: nyáron a kaporvíz fehéríti a bőrt. Ha azt akarjuk, hogy bőrünk barna maradjon, ne használjuk a kaporvizet, hanem olyan forrázatba mártott tampont használjunk, amelyet hársfavirág, orvosi székfűvirág (kamilla), csengettyűfű, menta és kapor keverékéből készítettünk. Az arcbőrt  ,,korpavízzel” mossuk le. Hogyan készül? Íme: egy liter esővízben 20-30 percig főzünk kb. 200 g búzakorpát; miután a víz forrni kezdett, hagyjuk lehűlni, majd egy citrom levét és 20 g mézet adunk hozzá.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

Ügyes kozmetikusnőre van szüksége, Asszonyom? Ön az!

      A gyümölcsnek és zöldségnek - közismert tápértéke mellett - széleskörű kozmetikai alkalmazási lehetősége is van, amit sajnos sokan nem vesznek tudomásul. Az ezekkel végzett kezelésnek nagy előnye, hogy otthon is elvégezheti minden nő, ami nagy idő és pénzmegtakarítással jár. E ,,házi kozmetikának” hatásos alkalmazásához, melyben a gyümölcsnek és a zöldségnek fontos szerep jut, mindenekelőtt ismerni kell mindezeknek sajátos tulajdonságait, hogy a szükségleteinknek legmegfelelőbbeket alkalmazhassuk.

      Mielőtt a kezeléshez hozzákezdenénk, tudnunk kell, hogy általános szabály a következő: kozmetikai kezelésre csak friss, jól beérett gyümölcsöt és zöldséget szabad használni, s hogy bármilyen kozmetikai eljárás alkalmazása előtt a bőrt jól meg kell tisztítani.

      E kezelés egyik legegyszerűbb módja a nyers gyümölcsnek közvetlen az arcra helyezése.

      Hogyan járunk el?

      A megfelelő módot a rendelkezésre álló időtől és termékektől függően választjuk meg. A legkedvezőbb hatás a kozmetikai arcpakolásokkal (maszkokkal) érhető el. Az arcpakolás előnye abban áll, hogy ily módon a hatóanyagokban gazdag nyerstermékek hosszabb ideig tarthatók az arcbőr felületén, s a felhám mélységébe is hatnak. Aki siet, az egyszerűen végigtörölheti az arcát egy szelet paradicsommal vagy uborkával, egy kajszibarack vagy őszibarack húsával, vagy akár egy földieperrel, arcbőrének jellegzetességétől és - természetesen - az évszaktól függően.

      Amint láttuk, az A-vitamint a bőr vitaminjának tekinthetjük. Ezek szerint azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyekben megtalálható ez a vitamin, eredményesen alkalmazhatjuk közvetlenül a bőrre helyezve is. Ezek közül különös figyelmet érdemel a sárgarépa (murok), mert ez egyszerre vitaminozza is, bársonyosítja is a bőrt.

      Hasonlóképpen jegyezzük meg - kezdésnek – az uborkát, mert ez kiváló hidratálója a bőrnek, s különböző eljárások alakjában bármilyen jellegű bőr ápolására felhasználható; az őszibarackot és a paradicsomot az izzadásra hajlamos bőr ápolására használhatjuk, és így tovább.

      A növényvilág áldásos hatása nyilván nem korlátozódik csak a zöldségekre és gyümölcsökre. Amint meglátjuk, számos növény áll rendelkezésünkre a szépség megóvására. Egyeseknek virágai vagy levelei, másoknál az egész növény felhasználható erre a célra.

      Tehát a természet kimeríthetetlen tartalékai között - ha rejtve is, - a szépségápoláshoz szükséges valamennyi terméket megtaláljuk. Csak hozzáértő kézre van szükség, amely leszedje őket és a szépség szolgálatába állítsa.

Tudja-e, hogy mi a ...

...Forrázat? Olyan kivonatolt oldat, amit a növény forrázásával nyerünk. A következőképpen járunk el: azokat a leveleket vagy füveket, amelyekből a forrázatot akarjuk készíteni, üres edénybe tesszük. Külön edényben vizet forralunk. Amint a víz forrni kezd, ráöntjük a növényre, az edényt fedővel lefedjük, és 10-15 percig állni hagyjuk. A forrázatot - miután gondosan leszűrtük - az előírásoknak megfelelően használjuk fel.

...Főzet? Olyan vizes oldat, amit a növénynek 30 percig vízben történő főzésével nyerünk. Miután kihűlt, leszűrjük.

...Kiáztatás? Olyan művelet, amelynek során a növényt valamilyen folyadékba helyezik, s ez hosszabb idő alatt – 24-től 48 óráig terjedően – kioldja az oldható részeket, majd az így nyert macerátumot átszűrjük.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

Túrós süti

Hamar megy, és finom:

1. 25 deka liszt
    20 deka cukor, 1/2 tasak sütőpor
       Összevegyíteni.

2. 1/2 kg. tehéntúró
    10 deka mazsola
    reszelt citromhéj
       Összevegyíteni.

3. 3 tojás
    4 deci tej
    1-2 vaniliás cukor
    5 deka olvasztott vaj
       Összevegyíteni.

Közepes tepsit bőven kivajazunk (kb. 5 deka vaj).
Beleszórjuk a liszt (1.) felét.
Rátesszük a tehéntúrót (2.) majd a megmaradt lisztet.
Ráöntjük a tojásos tejet (3.)

Előmelegített sütőben kb. 30 percet sütjük.

Jó étvágyat!

Vigyázat a vonalakra!

      Túl kövér, asszonyom? Szeretne arányos és karcsú lenni? Készítsen forrázatot gyermekláncfű (Taraxacum) levélből. Igyon mindennap ebből egy pohárral. Háromnaponként mérje meg magát. Ha 10 nap múlva nincs megelégedve az eredménnyel, növelje a napi adagot. Vigyázat azonban - ne erőszakoljuk a túl gyors súlycsökkenést, mert abból sem egészségünknek, sem szépségünknek nem lesz haszna. Arra törekedjünk, hogy fokozatosan és rendszeresen fogyjunk, amíg 1-2 kg-mal kevesebb lesz a súlyunk az elérni kívántnál. Ha azután ezeket a kilókat visszanyerjük mindennapos tornázással, bőrünk bársonyos és finom marad.

      Túl sovány, asszonyom? Fel akar szedni néhány kilót, amitől vonalai kikerekednek, és bőre üdébbet mutat? Használjon ezerjófű vagy földepe (Centaurium) forrázatot, amely kitűnő étvágygerjesztő. Ennek a közismert növénynek a kiváló tulajdonságai már a római korban hírnevet szereztek neki s akkor a gyomorbajok kezelésére használták.

      Alább egy olyan teljes étrendet közlünk, amelyet 15 napig fogyasztva, 2 kg-os fogyást érhetünk el.

      Reggel: felkelés után igyunk egy pohár hideg vagy meleg vizet, amibe belecsavartuk egy citrom levét. Csak azután igyuk meg kávénkat vagy teánkat.

      Ebédre: sovány sült vagy egy kemény főtt tojás és kevés olajjal és sok citromlével készült saláta.

Délután 5-kor egy pohár paradicsomlé vagy muroklé.

      Este: sült hal, marhahús vagy szárnyas hús szósz nélkül, zöldség főzelékkel, amihez citromlevet adunk.

Lefekvés előtt: célszerű egy csésze forró teát inni, amihez egy fél citrom levét adjuk.

      Általában csak étkezések között igyunk, s ne vonjuk meg magunktól teljesen a sót. Ha eleinte nehezebben viseljük ezt a diétát, együnk délután egy kis darab sovány sajtot.

      Ha elhatároztuk magunkat erre az étrendre, ne tegyünk engedményeket s ne tekintsük magunkat áldozatnak. Senki sem kényszerített erre a csekély önmegtartóztatásra. Mindig jusson eszünkbe, hogy saját akaratunkból járunk el így.

      Ha elértük a kívánt testsúlyt, egy létfenntartó étrendet ajánlunk, amely hozzásegíthet -, ha betartjuk, testsúlyunk állandó szinten tartásához.

      Reggel: kezdjük a napot egy naranccsal vagy grapefruittal vagy - télen - egy almával, nyáron 2-3 őszibarackkal; ezután tetszés szerint fogyasszunk egy szelet sonkát vagy főtt húst, egy darab csirkehúst vagy egy tojást, egyetlen szelet kenyérrel, esetleg kevés vajjal. Italként fogyasszunk egy pohár paradicsom- vagy gyümölcslevet.

      Ebéd: sült, az évszaktól függően valamilyen nyers salátával. Hogy télen se kelljen lemondani a nyers salátákról, ajánljuk a murok-reszelékből készült salátát. A sült váltakozhat egyes napokon sült vagy főtt hallal, egy csésze tyúklevessel; a saláta helyettesíthető főtt zöldséggel, de amit a vitamintartalom megőrzésével kapcsolatosan elmondottak szerint főztek meg; erre reá lehet önteni egyenesen a tányérba egy kevés olajat vagy vajat.

      Vacsorára: ha délben más hús volt, akkor este hal, és fordítva: ha napközben már ettünk halat, akkor este valamilyen sültet fogyasztunk. Mind a hal, mind a másféle hús helyettesíthető egy tojással. Vigyázzunk azonban, hogy a tojásból hetenként hatnál többet ne együnk, mert különben túlságosan igénybe vesszük a májat, ami azután a szépség-diétának a legfőbb akadálya lehet. Bármelyik változatot válasszuk is, ne hiányozzon a kevés citromlével és kevés olajjal leöntött saláta, illetve a zöldség.

      Italt az étkezések közötti időben fogyasszunk, este akár egy pohár vörös bort is megengedhetünk magunknak.

      A közelmúltban, Csehszlovákiában végzett kísérletek szerint meg lehet tartani az állandó súlyt napi többszöri étkezéssel is. Ez korántsem jelenti a napi élelmiszer mennyiség növelését, hanem csupán a szokásos mennyiségnek napi 5 vagy 7 étkezésre való felosztását. Akinek módjában áll naponta ennyiszer étkezni, kipróbálhatja ezt a módszert is.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

A bőr az egészség tükre

      Az emberi szervezet bonyolult laboratóriumában folytonosan zajlanak azok a vegyi folyamatok és láthatatlan cserebomlások, amelyeknek következményei azonban nagyon is jól felismerhetők a külsőn. Ha pedig a dolgok így állanak, akkor bármilyen egészségügyi és szépülési kúrának a méregtelenítéssel - dezintoxikációval - kell kezdődnie. A ,,ma hopp, holnap kopp” mondás szerinti szertelen táplálkozás, a túlzott gyógyszerfogyasztás, a fáradtság, az idegfeszültség, mindmegannyi méregforrás. A szervezetből való kiküszöbölésüket elősegíthetjük és meggyorsíthatjuk okosan beosztott pihenéssel, ésszerű légzési rendszerrel, tisztító gyógyteákkal, valamint ésszerű táplálkozással. Mindenekelőtt jegyezzük jól meg, hogy a bőr állapota és a táplálkozás között szoros összefüggés van. A hazai konyha pedig, amennyire ízletes, éppen annyira tartalmas is, az ínyencnek állandó kísértés, aminek gyakorta siralmas következményei vannak a bőrre és a „vonalakra” nézve. Ezért a jó háziasszonynak vigyáznia kell arra, hogy a különböző élelmiszercsoportok: tej és tejtermékek, hús, tojás, zöldség, cukor vagy lisztfélék, zsiradékok között meglegyen a kellő egyensúly, amit egyrészt a szervezet szükségletei diktálnak, másrészt az egyes élelmiszerek tápértéke. Ennek az egyensúlynak a mellőzése nagyon gyakran elhízáshoz vezet, mely egy csomó nemkívánatos, káros következményt is maga után von.

      Álljunk meg egy kicsit a kert termékeinél, amelyek az egész szervezetre általában, a szépségre pedig különösképpen olyan áldásos hatással vannak.

      Közismert, hogy a nyers zöldség és a gyümölcs a legfontosabb, legjelentősebb vitaminforrás, és hogy az állati termékek mellett közülük kerülnek ki az ásványi sók legfontosabb szállítói.

      Bár közvetlenül nem táplálják a szervezetet, és energiát sem termelnek, a vitaminok nélkülözhetetlenek az anyagcsere folyamatok zavartalan lebonyolításához; hiányuk vagy elégtelen voltuk súlyos zavarokhoz vezethet. Egyes vitaminoknak döntő szerepük van az áthasonítási folyamatokban, mások a munkaképesség növelésében és a fáradtsággal szembeni ellenállásban játszanak szerepet, de valamennyire egyaránt áll, hogy a szervezetet a fertőző betegségekkel és egyes méreganyagokkal szembeni harcában támogatják.

      Minden vitaminnak megvannak a saját tulajdonságai, amiért bizonyos esetekben javallott. Például jó tudni, hogy az A-vitamin nélkülözhetetlen a bőr és a szem normális működéséhez. Ezek szerint nincsen egészséges - tehát szép - bőr A-vitamin nélkül. Ha tudni akarjuk, hogy milyen zöldségekben és gyümölcsökben található, tartsuk észben a sárga, a piros és a zöld színt.

      Minden ilyen színű zöldség és gyümölcs: kajszibarack, őszibarack, spenót, sárgarépa, petrezselyem, zöldpaprika, paradicsompaprika, paradicsom stb. amellett, hogy tetszetősebbé teszi az étkezéshez felterített asztalt és étvágygerjesztő, egyben A-vitamint is tartalmaz. Egy fontos apróság; az A-vitamin nem megy tönkre főzés közben. Tehát minden tavaszi leves, a murok- vagy spenótpüré, a csalánfőzelék és a többi, egyaránt fontos A-vitamin források.

      A C-vitamin valóságos testőre az egészségnek, mert azok közé a vitaminok közé tartozik, amelyek növelik a szervezet ellenálló képességét a fertőző betegségekkel szemben. C-vitaminban gazdagok egyes gyümölcsök - csipkebogyó, ribiszke, narancs, citrom, mandarin, földieper -, valamint a petrezselyem zöldje, a fejes saláta és a spenót. Az A-vitamintól eltérően, a C-vitamint - nagyrészben vagy teljes egészében - könnyen elbontja a tartosítás és a forralás. A szervezet C-vitamin szükségletének fedezésére télen és kora tavasszal a zöldségek megjelenéséig, nagyon gondosan kell tartósítani a zöldségféléket és a gyümölcsöket. Vigyázni kell tehát, hogy a nyers termékeket télen hűvös raktárban vagy pincében tároljuk. Ha a hőmérséklet nem haladja meg az 5 C fokot, az eredeti vitatmin tartalomnak 30-50%-a megmenthető. Kitűnő C-vitamin források a savanyúságok, éppúgy, mint a kifagyasztás után azonnal elfogyasztott gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök. Az ételek elkészítésekor vigyázzunk, hogy a zöldségeket mindjárt főni tegyük, mihelyt megtakarítottuk, s fedett edényben főzzük őket. Ne melegítsük fel az ételt s ne is tartsuk „melegen” a kályha szélén. Így kevesebb C-vitamin (aszkorbinsav) vész el.

      A B-vitamincsoport - amelynek rendkívül fontos szerepe van a vörös vérsejtek képzésében -, az E-vitaminnal együtt főként a gabona magvakban és az úgynevezett szárazfőzelékekben: paszulyban, borsóban, lóbabban, lencsében található meg. Ugyancsak sok B-vitamint tartalmaznak a szárított gyümölcsök és a sörélesztő. Még ezekből a szűkszavú, rövid példákból is világos, hogy milyen téves az a felfogás, mely szerint a vitaminok az egészség fenntartásának ,,járulékos” tényezői volnának; a valóság az, hogy a vitaminok a szervezet zavartalan működésének elengedhetetlen elemei.

      A zöldségekben és gyümölcsökben azonban bőségesen találunk ásványi anyagokat is, főként a következő elemekből állókat: kálium, kalcium, magnézium, vas és mások. A sok ásványi sót tartalmazó élelmiszer nyersanyagok közé sorolhatjuk a fejes salátát, a sóskát, a káposztát, a karfiolt, a zöldborsót, a zöldpaszulyt, a lóbabot, a citromot, narancsot, mandarint és más citrusféléket. A vitamin-rekorder spenót (paraj) ásványi anyagokat is bőven tartalmaz. Ezekből az elemekből azonban legtöbbet a téli retek tartalmaz, ami cseppet sem elhanyagolható tény a hideg évszakban. Ezek mellett télen a szervezet ásványi szükségleteit fedezheti a dió, mogyoró, gesztenye, olajbogyó.

      Noha hangsúlyoztuk a gyümölcsök és zöldségek értékes tulajdonságait, mégsem ajánlatos kizárólag vegetáriánus étrendre szorítkozni. Mivel kalóriaértékük alacsony, a zöldségek és gyümölcsök csakis tojással, hússal, zsiradékkal kiegészítve fedezhetik a szervezet energia szükségletét. De éppen mert kalóriaértékük csekély, sokat lehet belőlük fogyasztani, s így jól lehet velük lakni, anélkül, hogy a túltáplálkozást kockáztatnók.

______________________________

Forrás:

A zöldség, a gyümölcs...és a szépség

Kaleidoszkóp, Bukarest, 1968

A szépség halhatatlansága

Bölcsesség nélkül olyan a szépség, mint a sárba tiport rózsa.

(román közmondás)

      A szépség, jaj, az az átkozott szépség!

      Ez a bálványozott és becsmérelt, a megcsodált és elátkozott, a halhatatlanná kiáltott, márványba vagy bronzba ihlett, jambuszokban és rímtelen versekben megénekelt, kincsként sóvárgott, szeszélyes, meghatározhatatlan valami hány pusztító szenvedélyt nem gyújtott s hány sorsot nem diktált! Mert mi is a szépség?

      Voltaire olyan ajánlólevéllel hasonlította össze, amelyet a természet kegyeltjeinek ad; Ovidius múló értéknek nevezte; Bacon szerint minden feltűnő szépségnek az arányaiban van valami bizarr...

      Ne szégyelljük bevallani, hogy a tökéletességnek ez az oly ingatag mércéje gyakran foglalkoztat minket is.

      Hiszen a szépség bölcsőjétől kíséri az emberiséget, és a szépre való törekvés, a szükséglet erejével és állhatatosságával, minden korok emberének legapróbb idegszálát is áthatja. Az a szinte mágneses vonzás, amit a szépség gyakorolt az emberre, nem változott az idők folyamán. Csak az elbírálás szempontjai, a szépségről alkotott felfogás és főként – igen, elsősorban! – a szépség megszerzésének és megóvásának eszközei változtak. Végeredményben lényegükben ezek sem változtak, csupán változatosabbak lettek, az általános fejlődésnek megfelelően tökéletesedtek. Hiszen a legrégebbi szépségápoló szerek között – amelyeket ma kozmetikai cikkeknek nevezünk – már ott találjuk a kenőcsöket és festékeket, amelyeket a legmodernebb szépségápolás sem nélkülözhet. Igaz, hogy a „kendőzés”, kikészítés rafinériáira rendre jöttek rá, de az egyes színek vonzereje korántsem új keletű felfedezés. Távoli eleink már a csiszolatlan kőkorszakban növényi és állati anyagokból készült festékkel ékesítették magukat, amelyeket bizonyos arányokban adagoltak, az ajakpirosító – a rúzs – „családfájának” gyökereit pedig a jégkorszakig lehet visszavezetni.

      Sok barlanglakásban találtak, a manapság használatos rúzs-tubusokhoz hasonló kis tégelyeket. A primitív népek divathölgyei körmüket üreges kövekkel alakítgatták, s utána ásványi festékanyagokkal vagy növények levelével pirosra festették.

      Az abesszín asszonyokról maradt fenn, hogy gipszporral fehérítették magukat, a szkíta asszonyokról pedig, hogy testüket úgy illatosították, hogy egy kellemes illatú fa porával dörzsölték be.

      Az ókorban nem volt ritkaság a haját festő és arckenőcsöt használó asszony; a görög asszonyok azért, hogy puhítsák bőrüket, a római nők azért, hogy a kiszáradástól óvják, az egyiptomiak pedig azért, hogy a napfény hatásától védjék arcukat. Az ókorban tulajdonképpen Egyiptom volt a kozmetikai eljárások legjelentősebb központja. Itt használtak először olajos illatszereket, az alexandriai kendőzőszereknek pedig olyan hírneve volt, hogy egyenlő mennyiségű aranyért árulták, és az egész Földközi-tenger vidékén nagy becsben álltak. Ami a kozmetikai „szakirodalmat” illeti, nyugodtan állíthatjuk, hogy itt volt a bölcsője, hiszen a legrégibb szépségápolási útmutató Kleopátra idejéből származik, s megtalálhatók benne a nagyhírű királynő szépségápolási receptjei. Ezt az „irodalmat” nemesítette meg tollával egy olyan költő, mint Ovidius, aki „Ars amandi”-jának egy egész fejezetét szentelte kora kacér hölgyei test- és arcápolásának.

      Ezelőtt 1800 évvel Galenus méhviaszból, mandulatejből és rózsavízből olyan terméket állított elő, amit – nevéről – ma is „Galenus viaszának” neveznek. Popeeáról, Néró feleségéről azt tartja a monda, hogy csak zsíros szamártejben fürdött, s amikor útra kelt, egész szamárkanca csorda követte, hogy szépítő fürdőit ne kelljen abbahagynia. Korabeli szövegek Teodóra bizánci császárnőt pompázatosan felékesítve írják le: kékes hajának fényét aranyló por tette csillogóbbá, szempilláit festék árnyékolta, lábujjkörmei rózsaszínűre voltak festve. Egyes korabeli írók azt állítják, hogy Bonaparte Napóleon hitvese: Jozefina, bőrének szépségét egy ibolyás tejszűrletnek köszönhette. S hány és hány esetet sorolhatnánk fel...

      Még a kozmetika terén ismert túlzások és visszaélések sem olyan új keletűek. Már az ókorban igyekeztek ezeknek gátat szabni Szolon törvénykezése, a francia parlament pedig két évszázaddal ezelőtt elfogadott egy olyan törvényt, amely arra figyelmeztet, hogy „... bármilyen leányzó vagy özvegyasszony elcsábítaná Őfelsége valamelyik alattvalóját illatszerrel, parókával vagy más kendőző szerrel, az érvényben levő törvények szerint büntettetik, boszorkányság vétségében találtatván bűnösnek és frigyét semmisnek és meg nem történtnek minősítik...”

      Ma a hasonló törvényeket a jóérzés diktálja. Azokban a ritka estekben pedig, amikor ez hiányzik, közbelép az iskolai és családi nevelés, az írott és nyomtatott szó, a közvélemény. Ugyanaz a közvélemény ítéli el a túlzásokat és ösztönzi a tartózkodást, a mértéktartást.

      Ma tökéletesen megérti mindenki a nőnek a szépségre való törekvését, sőt bátorítja az. S még ha nem is minden nő illeszthető be ebbe a kánonba – gondoljunk a filozófus Baconre: „minden feltűnő szépségnek az arányaiban van valami bizarr” -, minden nőnek megvan az egyéni varázsa, a nőiesség maga is „szépségbizonyítvány” lévén. Vajon a kecsesség, a báj, a finomság nem elévülhetetlen női vonások? A belső szépség fényénél, amit a nevelés és a képzettség ad meg, kiteljesítve a nőnek a társadalomban szerzett értékével, még nemesebbé téve az anyai és hitvesi jó tulajdonságaival, kialakul a komplex szépség képe, amely a mai kor asszonyát jellemzi. Csak egy pici figyelmességre van még szükség, hogy ezt a szépséget ápolással, csinosítással, öltözködéssel, hajviselettel vagy sminkeléssel szemet gyönyörködtetővé tegyük.

      A népi jóérzés egy szabályt állított fel: tökéletes tisztaság és egészség nélkül nincs szépség.

Zakota

      Az idei télnek is volt egy goromba időszaka, amikor -28º C és -32º C fok között volt a hideg. Ilyenkor a szuszogás is kényelmetlen, ragad össze az ember orra és fáj az arca. Hoztak egy Oriflame katalógust, és nagy álmélkodásomra kiderült, hogy vannak, akik több mint 10 éve csak arclemosót használnak, arcukat nem éri se víz, se szappan, se törülköző. Megdöbbentem. Én abban a hitben ringattam magam, hogy csak azoknak kell arclemosó, akik sminkelik magukat. Egymás arcát tüzetesen megnéztük, csodálkoztak, hogy még van bőr a képemen és nem is olyan ráncos, ahogy illene,  megszeppenve megígértem, igyekszem felzárkózni a modern kozmetikai szerek megismerésében. Sürgösen szétnéztem egy önkiszolgáló drogériában és felfedeztem: külön baba kozmetika van! Annak idején a fiam kamilla teában fürdettem, ez ma már ismeretlen eljárás. Egy gyógyszerésznő ismerősöm elmagyarázta 8 féle popsi kenőcs van, javarésze antibiotikumos, mert kényelmes a Pampers az anyukának, de sok babára nézve mellékhatásai vannak. Nem volt annyi bőrápoló szer ezelőtt 25-30 évvel, de nem volt annyi gond sem a baba bőrével. Feltűnés nélkül szétnéztem a női szépség-fegyverek között is, és végül vettem egy szappant, mert a kedves kiszolgálók már nagyon néztek.

      Sorozatosan elkövettem azt a hibát, hogy az arc után igyekeztem kitalálni, ki hány éves lehet, de többet nem teszem, sok nőt évekkel megöregítettem. Gondolom, az igazi arcukat csak a család ismerheti, reggelente rögtön felkelés után. A neten egyre több írás jelenik meg a kozmetikai szerek veszélyeiről. Kikotyogtam, hogy van egy antikváriumi zsebkönyvem a természetes szépség-ápolásról, erre mindenki olvasni akarta és egyszerre, így hát felteszem ebbe a blogba. Akkor adták ki ezt a kis könyvet, amikor én a betűvetést kezdtem tanulni: 1968-ban. Elővettem tehát a régi félretett könyveim közül a „Kaleidoszkóp” sorozatot, mottója: „praktikus, oktató, nevelő”.

      Nem csak a természetes szépségápolásról van, hanem a foltok tisztításáról, a kötés-horgolásról, a szobafestés titkairól is.

      Ó... a szobafestés!!! Eszembe jutnak azok a régi szép kalandos idők! 1983-ban az állambácsi kiutalt nekünk egy garzont egy vadonatúj tömbházban. Márciusban került sor a kulcs átadására és mi birtokba vettük. A konyha ablakát be lehetett zárni, de alól kifért az ujjam a fennmaradó résen. A teraszajtó is szépen csukódott, ha az alsó felét berugdostuk. A kád lefolyóját a belekötött maltertől sikerült erőszakkal megszabadítani. A szomszéd jobban járt, kívülről betörték az ablakot az építők, bemásztak, és hamarjában felszedték a parkettet, mert úgy felpúposodott, hogy a befele nyíló szobaajtó nem tudott megbirkózni vele. És meszelni kellett. Nyáron aztán gyanútlanul neki is fogtunk. Egy falusi munkatársamtól kaptunk oltott meszet és létrát, segítség is volt, mind frissen végzett diplomás mérnökök és városi gyerekek velem együtt. Az a sanda gyanúm, talán ez volt a baj oka, az a sok diploma, mert a mész nem maradt egyáltalán a falon, szemétlapáttal mertük fel nagy mennyiségben a földről. Végül is a legnagyobb segítség egy oltyán munkatársnőm volt, nem tudott magyarul, neki meszelő sem jutott, ezért nagy buzgón elvitte az másféléves fiamat délutánonként sétálni, amíg mi kalákában meszeltünk. Ekkor vettem meg az első „Kaleidoszkóp” zsebkönyvet, persze hogy a szobafestésről szólt. Azóta szaki lettem, még mészpötty is elvétve kerül a földre, továbbra is a hagyományos oltott meszet használok. Mi nők sok mindent képesek vagyunk megtanulni és elvégezni. A meszelés jó izommunka, de most több mindent kell kihordanom és behordanom, sokkal több időbe telik. Csak ilyenkor derül ki, mennyi mindenünk van.